Vitos Éva beszámolója
Első éves CSK SZT hallgató vagyok, Farkas Júlia a tanárom. A múlt heti óránkon említettem Júliának közös könyvük (Megoldásfókusz és értelemkeresés az iskolai zaklatás kezelésében) által szerzett gyakorlati tapasztalatomat és Júlia arra kért osszam ezt meg írásban is, az órán csak néhány szót beszéltünk róla.
Coach és pszichológiai asszisztens képesítéssel foglalkozom kamaszokkal és felmerült a lehetőség egy kilencedikes gimnáziumi osztályhoz elmenni, ott a klikkesedő, széthúzó közösséget kicsit összerázni, ránézni mi lehet a probléma. Nagy lendülettel olvastam el a könyvüket, ami a könnyen olvashatóság, emészthetőség miatt gyorsan ment. Arra gondoltam, hogy a végén a tanultakból összeállítok egy tematikát a kitűzött találkozóra a diákoknak, ami egy interaktív workshop jellegű óra lenne.
Ekkor fedeztem fel a könyvben a gyakorlati részt Gabriellától, ami óriási örömöt és megkönnyebbülést okozott, hiszen készen kaptam a tervet az első alkalomhoz. Végül, ötvözve a könyvben az első 2 alkalomhoz javasolt gyakorlatokat vittem be az osztályba.
A 45 perces órából 60 lett, kérték, hogy a szünet után még 15 percig fejezzük be, akkor jött ugyanis az a rész, hogy egyénileg mivel tudnak hozzájárulni a fejlődéshez. Ekkor ért a legnagyobb meglepetés. A post it-ekre, amiket kiosztottam, sokan 2-3 dolgot is felírtak és egyáltalán nem volt az az érzésem, hogy „legyünk túl rajta, írok valamit”, hanem nekem kellett várnom, míg leírnak mindent amit gondolnak. Valóban érezték, hogy lehet változás ha tesznek érte, ha odafigyelnek, kíváncsiak rájuk.
Meghatódtam. Mindenképpen szerettem volna egy visszajelzést adni (már aznap szerettem volna Júliának egy hála levelet írni), mert a könyv garancia volt arra, hogy ez az első alkalom így sikerüljön. Néhány éve részt vettem a Solution Surfers-nél Göntér Móni által tartott megoldás fókusz képzésen és így ismerős volt a tematikája a feladatoknak, de közösségben még sosem volt alkalmam kipróbálni.
A kis cetlik, egyéni bevállalások lekövetése jövő héten lesz ugyanezzel az osztállyal, nagy izgalommal várom, hogy tart-e még bennünk a lendület, közben eltelt pár hét. Az utánkövetést én javasoltam az osztályfőnöknek – azt érzem, hogy olyan ismeretlen ez a terep, hogy 1-1 alkalomtól várják a változást.
A múltkori alkalom után kértem egy visszajelzést a diákoktól és az osztályfőnöknek azt mondták, jól érezték magukat, szeretnének még máskor is ilyet. Egy másik tanár is érdeklődött ugyanabból az iskolából, hogy lehet-e az ő osztályában is. Hiánypótló ez a könyv és a benne foglalt módszerek. Én nagyon hálás vagyok azért, hogy ezt készen, rögtön alkalmazhatóan kapom, illetve kapja bárki aki ezzel foglalkozni kíván.
Akik hozzám jellemzően coaching-ra jönnek, ők vagy a kamaszok, vagy azok szülei a kamaszaik miatt. Én is kamasz szülő vagyok. Eszközök nélkül nem lenne ilyen kapcsolatom a fiammal. Azt látom, hogy leginkább ez hiányzik a szülőknek, tanároknak: az eszközök, hogy meg tudják oldani a nehéz helyzeteket.
Ez a könyv pont ezt adja. Kötelezővé tenném tanárok, szülők számára. Szóval nagyon köszönöm!
Az alábbi általam megosztott facebook posztot feltették az iskola honlapjára és csak azért linkelem ide, mert jóleső meglepettséggel láttam, hogy sok tanár megosztotta, ezzel arra ad reményt, hogy van nyitottság, van remény, hogy lehet másképp is. Kiegyensúlyozott gyerekeket nevelni, hogy ne frusztrált felnőtteké váljanak.
Köszönöm az elolvasást és örömteli napokat kívánok,
Vitos Éva
