Annak idején a pályaválasztásnál egy dolgot tudtam biztosan: olyan szakmát szeretnék, amiben emberekkel foglalkozhatok, ahol kapcsolódhatok másokkal. Ehhez képest közgazdászként végeztem és az emberek helyett az excelek, emailek és online megbeszélések világába csöppentem. Közel 10 év szakmai otthontalanság után egy önismereti workshopnak köszönhetően találtam rá a coachingra, ami azóta nem csak a hivatásommá, de a szenvedélyemmé is vált. Részben talán ennek az elköteleződésnek, részben pedig a folyamatos önismereti munkámnak köszönhető, hogy a Keresztény szemléletű coaching és vezetés szak elvégzése után ma már mint óraadó veszek részt a PTF életében.
Oktatóként az a célom, hogy tapasztalatcsere és együtt gondolkodás útján segítsek a hallgatóknak megismerni nem csak a coaching folyamatot, hanem azt a munkával és önismerettel teli utazást is, amit a coachcsá válás jelent.
Szabadidőmben egy könyvvel a kezemben vagy túrabakanccsal a lábamon érzem magam a legjobban, évente 7 napot pedig biztosan az ifjúsággal (11-16 évesek) táborozva töltök, most már több, mint 15 éve.